Parkvendéglő a Rákospalotai erdőben

A XX. század végén a rákospalotai Parkvendéglő olyan nagy népszerűségnek örvendezett, hogy nem csak Palota, Újpest, de Budapest lakossága is rendszeresen ide járt mulatni. A főurak hintóval, a polgárok vonattal, a szegények gyalogosan érkeztek, hogy itt múlassák az időt cigányzenét hallgatva.
A Hölgyfutár tudósítója 1857-ben e helyet az öröm völgyének nevezte el.
A Parkvendéglőnek mára nyoma sincs. Helyének meghatározása is nehéz. A Rákospalotai Múzeum 2008-ban kiadott könyvecskéje /Város születik/ így ír: " ... a vasút megnyitása /1846/ után ... 1872-ben Rákospalotáig meghosszabbítják a néhány évvel korábban a Kálvin tértől Újpestig indított lóvasútvonalat.. a vasútállomás tövében kezdődő erdő, valamint a vasúti vendéglő ásványvizet adó kútja olyan vonzerőt jelentettek, ami a fővárosiak tömeges kiáramlását eredményezte." A kiadvány közli a Parkvendéglőről készült talán egyetlen megmaradt képeslapot, anélkül, hogy a könyv pontosan meghatározná annak helyét.

Újpest térképe 1862-ből. Jól látható a Palotai erdő és a vendéglő /Parkvendéglő/ elhelyezkedése

 Buza Péter: Palotai tegnapok  /Rákospalota, 1995./ könyvének 47. oldala

A Parkvendéglő  /Horváth kert????/  és a palotai erdő 

Gr. Károlyi István földesúr 1810-ben telepítette a Palotai Erdőt.  A százötven holdas akácost kezdetben nagyerdőnek, grófi erdőnek is nevezték. Vadregényes ösvények, hívogató tisztások csalogatták a látogatókat.

Rákospalota már az 1840-es évektől kedvelt kiránduló- és nyaralóhely volt.  A palota-újpesti vasútállomás és a palotai erdő környékén fasorokkal szegélyzett villanegyedek épültek. A fellendülést azonban az 1846. év hozta, amikor a vasút megérkezik Palotára. /A palotai megállót újpest és rákospalotai között Károlyi gróf járta ki a vasúttáraságnál…/

 Az Osztrák Vaspálya Társaság első vonalat Budapest-Vác között épült meg, s az első járatot 1846. július 15-én indították. s hamarosan már „kéj-járatokat” szerveztek, olyan nagy igény volt az újonnan felfedezett nyaralóhely iránt. 1847-ben már tizenkétezer pesti polgár szórakozott itt- többen, mint ahányan ebben az évben a budai hegyeket választották. A legkorábbi nyomtatott leírás 1857-ben jelent meg a Hölgyfutárban: „Palota mellett egy egész kis  telep épül csinos nyári lakokkal. E helyet öröm völgyének nevezték el, s máris számosan lakját, kik a fővárosi lármától távol a nyílt természet fölött örvendenek” –olvasható Buza Péter: Palotai tegnapok című művében. /Rákospalota, 1995., 48.p./

AZ erőd szélén már 1846-ban megnyitott az első kertvendéglő, mely a Park-vendéglő nevet kapta.

„Mulatóhelykép szolgál valamint a helybeli lakosság ugy a fővárosi közönség részére is a vasúti indóház tőszomszédságában lévő kis erdő, melyben jó vendéglő is van. Ide ünnep és vasárnaponként mindkét nemű fiatalság tömegesen szokott kijárni, többnyire a szabadban a zene mellett táncra is kerekedik. A fővárosi közönséget pedig vasárnapi helyi és sokszor külön rendezett kéjvonatok szállítják ide ki, az árnyas erőd hűvös sétájának élvezésére” /Buza idézett műve, 50.p. /
A Palotai nyaralótelep hírét öregbítette az indóház melletti vendéglő kertjében 1864-ben felfedezett salétromos-sós /más források szerint: brómos/  hóforrás, melynek forgalmazására engedélyt is kaptak Sirkó János megyei főorvosnak hála.
1898-ban megkezdődött a csatornázás Rákospalotán, éppen a Villasornál. Állítólag számos kis forrást fedeztek fel ásást közben. A községháza megrendelte az itt nyitandó fürdő terveit: Így a palotai erdő nem csak
a szórakozás, de a gyógyulás és az üdülés központja is lesz - írta a Rákospalota és Vidéke tudósítója.
A Palotai erdő az 1860-80-as években párbajok helyszíne is volt. "A talán legnevezetesebb eset 1877. szeptember 26-án történt. Hajnalban a Palotai Erdő egyik eldugott tisztásán dr. Wágner László, a sértett, agyonlőtte Perczel Béla igazságügy-miniszter 28 éves Aurél nevű ügyvéd fiát" /Buza, im. 58.p./

„Ha már itt járunk, tisztázzuk azt is, hol feküdt pontosan – mai tájékozódási pontokkal meghatározva a Palotai Erdő. Pest felölt tehát a Vécsey utca, a mai XV. kerülettől közelítve a vasútvonal, Budapest határa felöl az Erdősor út, a Dunára néző oldalánál pedig a mai szintén újpesti Leiningen Károly és a Sporttelep utcák határolták.” /Buza Péter/

1904-ben így ír Csongrádi Kornél : „Ha az ember a vonatról leszáll és a szép és tágos vasúti állomást elhagyja, azonnal szemébe tűnik a fővárosiak egyik kedvelt kirándulóhelye: a rákospalotai erdő. Itt nyáron igen élénk élet uralkodik, a különféle látványosságokon kívül a mulatni vágyók rendelkezésére áll a tágas, sok száz embert befogadni képes Parkvendéglő,melynek fából épített színháza is van. „ /Búza i.m. 53.p. / A Parkvendéglőben játszott Morelli, Patikárus Ferkó, Sárközy Ferenc, Tarnay Frigyes és Reményi Ede, a virtuóz hegedűs.  „ Ezek persze a későbbi évek, azok az idők, amikor Horváth kertnek hívják már a Parkvendéglőt” /Buza,im.53./

1818-19-en telén, a nagy tüzelőhiányban Károlyi gróf engedélyével a helybéli lakosok vágták ki a Palotai erdőt, s még a gyökerek többségét is kiszedték az évszázados fáknak. Később, amikor az URAK (Újpest-Rákospalotai Athletikai Klub) sport-telepe és pályája felépült, a megmaradt gyökerekből liget, majd erdő sarjadt.  A megmaradt fák most a sportpályák határmezsgyéjén árválkodnak .
A palotai  Villasort 1928-ban Újpesthez csatolták.