Volt egyszer egy város... Az Újpest jelentős épületeiről írt kötetben a következőket olvashatjuk:
"Itt a Villasoron... épült 1862-ben, későklasszicista stílusban ez a ház, amelyet egyik tulajdonosáról elnevezve ma Sparber-villaként ismerünk. A középrizalitos, jón oszlopfős, timpanonos épület.. szerepel Magyarorország műemlékjegyzékében" /I.m: Iványi-Iványiné-Bazsó: Volt egyszer egy város... Kossuth Kiadó, Budapest, 2009./
A Sparber családról nagyon keveset tudunk: A Fővárosi Levéltárból származik ez az információ:
A cég 1912-ben a Deutsch Ignác és Fia magánbank érdekkörében alakul, 200000 korona alaptőkével, a Sparber Testvérek cég gyárának átvételére. Főrészvényesei a bankcég mögött álló Hatvany-család és a Sparber-család voltak. A Budapesten bejegyzett cég (V. Nádor u. 3.) rákospalota...
Az újpesti Vécsey utca legszebb épületét szinte minden helybéli lakos ismeri, hiszen a kerületi önkormányzat tulajdonában lévő épületben hosszú évekig óvoda működött. A villáról az újpestiek között az a szóbeszéd terjedt el, hogy a városalapító Károlyi gróf építtette. Vélhetően 1952-ben államosították az ingatlant.
A romantikus stílusú épület hajdan volt lakóiról 2009-ben a Budapesti Állatorvos-történeti Gyűjtemény kiállítása emlékezett meg. Az Orbán Éva könyvtáros és munkatársai közreműködésével létrejött bemutató Zongora és patkolástan /Művészet és tudomány a Nádaskay és Varga családokban a 19-20. században címmel 2010. nyaráig volt látható a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának aulájában. A gyűjtemény vezetőjének és a közreműködők engedélyével kisebb változtatásokkal és megjegyzésekkel másolom ide az ez alkalomra készült kiadványból a Nádaskay-Varga családok és a romantikus stílusa villa történetét:
A kiállítás két látszólag össze nem illő címe, a Zongora és a patkolástan két szorosan összefonódó család tagjait mutatta be.Olyan családokét, akiknek tagjai kitartó munkájukkal, széleskörű műveltségükkel a tudomány és a művészet világában egyaránt maradandót alkottak. A családokat egy kiváló, a világra nyitott, érdeklődő asszony, hét gyermek édesanyja, Tély Franciska köti össze, akinek első házasságából született a magyar állatorvosi anatómia egyik híres alakja, a zenei és képzőművészeti tehetséggel is megáldott Nádaskay Béla volt. A korán félárvává vált Nádaskay gyerekek nevelőapja Varga Ferenc orvos, állatorvos lett, aki csak 13 évvel volt idősebb nevelt fiánál, Nádaskay Bélánál, s akivel együtt dolgozva virágoztatta fel az állatorvosi szakmát. Tély Franciska és Varga Ferenc házasságából született Varga Vilma zongoraművész és zenetanár, aki Liszt Ferenc egyik magyarországi tanítványa volt.
A Varga-villa Rákospalotán, a Villasor 2-3. szám alatt. 1904 előtti felvétel. Képes levelezőlap Kassai Árpád gyűjteményéből. A romantikus villaépület a kép jobb oldalán látható.
A villa főbejáratának képe. A ház ma Újpesten, a Vécsey Kálmán utcában látható. A házban jelenleg magánóvoda működik.
A Nádaskay és a Varga család története
A zempléni Nádaskay család 1756-ban Mária Teréziától kapott nemességet. A mezőségi Varga család jobbágysorból küzdötte fel magát kisbirtokossá. E két családot házassága révén Tély Franciska köti össze.
Franaciska édesapja Vinterstein /Winterstein/ Alajos 1789-ben született miskolci sebésztanár volt, aki 1803-ban született feleségével Bossán Joannával és gyermekeikkel együtt 1840. szeptember 12-én római katolikus hitre tért át, és felvették a Tély /Téli/ nevet. Az édesanya keresztneve ezt követően Anna Albertina lett, gyerekeik pedig az akkor 16 éves Franciska Mária, a 14 éves Rosália Gisela, a 9 éves Natalia Leocardia a 7 éves József Miklós István és a négy éves Emilia Ivana voltak.
Az 1823-ban Mádon született Tély Franciska első férje Nádaskay Lajos hírlapíró volt /Külsőböcs, Zemplén vármegye, 1816-Pest, 1860/, aki 1843 és 1848 között a Honderű lap segédszerkesztője, 1849-től a Budapesti Hírlap segéd, majd 1856-tól felelős szerkesztője volt.
A Nádaskay család a Ferenciek tere 8. szám alatt élt. Vélhetően Nádaskay Lajos vásárolt az 1850-es évek elején 6240 négyszögöles telket Rákospalotán, a vasútvonal közelében. A telket 1859-ben el kellett adnia s a vételárból adósságot is törlesztenie kellett. Nádaskay Lajos 1860-ban elhalálozott, felesége öt árvával maradt egyedül /hatodik gyermekük ekkor már nem élt./
Legidősebb életben maradt fiúk Nádaskay Béla /Pest, 1848- ? 1933/ kiemelkedő képességekkel rendelkezett: már 19 éves korában állatorvosi oklevelet, 23 évesen pedig orvosi diplomát szerzett, miközben a zene és a képzőművészet terén is kitűnt tehetségével.
Az özvegy Tély Franciska 1860/61-ben szülésznői tanfolyamot végzett, vélhetően a családfenntartás kényszere miatt. Később megismerkedett második férjével, Varga Ferenccel /Mezőkomárom, 1835-Tárnok, 1908/. Varga állatorvosi és orvosi végzettséget szerzett, 1865-től az állatorvosi tanintézet segédtanár, majd tanára volt, s akkor más nevelt fiát, Nádaskay Bélát is tanította. Később közösen alapították az első magyar állatorvosi szakfolyóiratot a Veterinairust.
Tély Franciska késői gyermeke Varga Vilma /1865-1950/ zongoraművész féltestvérei révén szorosan kötődött a Nádaskay családhoz. Mivel gyermektelen volt, ő gondoskodott féltestvére, Nádaskay Blanka három gyermekéről anyjuk megbetegedése után. Vilma nevelte unokahúga, Nádaskay Margit két gyermekét
is.
Dr. Varga Ferenc állatorvos és sebész és neje Tély Franciska szülésznő, mögöttük leányuk Varga Vilmos zongoraművész, mellette férje Kaldrovics Géza
Nádaskay Lajos hírlapíró élete
Nádaskay Lajosról az alábbiakat olvashatjuk Szinnyei József: A magyar írók élete és munkái című kötetben /Szinyei József: A magyar írók élete és munkái /elektronikus dokumentum/, Budapest Arcanum Adatbázis KFT, 2000.:
Nádaskai Nádaskay Lajos "hírlapíró és szerkesztő, szül. 1816. okt. 30. Külső-Böcsön (Zemplén m.), hol atyja Nádaskay András jegyző volt, ki korán elhalt, ezért nagybátyja, Nádaskay Lajos nevelte; tanulmányait a sárospataki református collegiumban végezte. 1836-ban Pestre jött és az orvosi tudományokat végig hallgatta. Az irodalmi pályára 1843-ban lépett, midőn Petrichevics Horváth Lázár a Honderű szépirodalmi és divatlapot megindította. Nádaskay tevékenyen részt vett e lapnál, eleinte mint segédszerkesztő s 1844. július1-től 1845. julius végéig mint nyilvános és megnevezett szerkesztő.... Nádaskay irodalmi munkásságát egészen e lapnak szentelte, annak 1848. első felében történt megszűnéséig; uy és ruy jegyek és saját nevel alatt is mindvégig vezette a színbírálati rovatot és szépirodalmi műveket ismertette. 1848. április 6-tól Zerffi Gusztávval a Reform czímú politika lapot szerkesztette > (mivel Zerffi megszökött, a lapot utóbb egyedül folytatta augusztus 6-ig). ..A fiatal írókat pártfogásába vette s buzdította, így Petőfit, Jókait, Falkot... 1849 végétől fogva, minőn a Magyar Hírlap (később Budapesti Hírlapra változott) politikai hírlap megindult, e lap segédszerkesztője s egyik vezérczikkírója; 1856-ban egyane lapnál Szilágyi Ferencznek szerkesztőtársa volt> 1857-ben a szerkesztést egészen ő vette át. Meghalt 1860. szeptember 15-én Pesten."
Sokirányú tehetségét, elsimertségét bizonyítja többek között, hogy 1844-ben a titkára volt annak a bizottságnak, amely a Kölcsey Hymnus-ának megzenístítésére kiírt pályázatot elbírálta.
Nádaskay Lajos neve a zenei világban is elismert volt: az Operaház számon tartja Rigoletto és Trubadúr fordítását, s ott szcenikusként is működött.
Megítélését később kedvezőtlenül befolyásolta, hogy a Honderű szerkesztőjeként Petőfi irodalmi karrierjét kezdetben egyengette ugyan, a verseit szerkesztette és Jókaival együtt kapcsolatain keresztül segítette a kezdő irodalmárokat, ám maradi irodalomszemlélete később szembeállította Petőfivel és több művét, közöttük a Helység kalapácsát gúnyos bírálat tárgyával tette.
Tély Franciska élete
Tély Franciska /1823-1904/,szülésznő.Nádaskay Lajos hírlapíró, majd dr. Varga Ferenc felesége, dr. Nádaskya Béla anatómus professzor édesanyja, Petőfi Sándor és Liszt Ferenc ismerőse
Tély /Téli/ Franciska 1823 március 12-én született Mádon. Apja Vinterstern /Winterstern/ Alajos Márton sebész 1798-ban születtt Nyitra megyében. A pesti egyetemen 1821-ben sebészmesteri vizsgát tett, majd Miskolcon helyezkedett el, ahol 1844-ig mint sebésztanár működött. Az izraelita Vinterstern családot 1840.s szeptember 12-én az esztergomi hercegprímás Kopácsy József keresztelte meg. Ekkor vették fel a Tély /Téli/ nevet.A családban erős volt az asszimilációs vágy, a szinte magától értetődő magyar hazafias érzület, a reformkori elkötelezettség.
Dr. /Vinternstern/ Tély Alajos Márton /1798-?/ sebésztanár, Tély Franciska édesapja, dr. Varga Ferenc apósa. Pannotípia
Tély Franciska a kor kulturális életének középpontjában élve megismerhette a politikai és művészeti élet kiemelkedő egyéniségeit. Minden bizonnyal még Nádaskay Lajos mellett tapasztalatokat szerzett a szalonéletben. A zenei élethez fűződő kapcsolatait nem csak az Opera számára is dolgozó férje révén építhette ki, hanem húga révén is. Téli Róza ugyanis a Nemzeti Színház, majd más színházak szoprán énekesnője volt, mada 1854-ben a bécsi Operaházhoz nem szerződött. Férje Wilhelm Jahn /Jahn Vilmos/ karmester hosszú ideig volt az opera igazgatója.
Franciska 1846 májusában ment hozzá Nádaskay Lajos hírlapíróhoz, akitől hat gyermeke született. 1860-ba megözvegyült. Ekkor férjét elveszítvén nehéz anyagi helyzetbe került, hiszen öt gyermekről kellett gondoskodnia.Ekkor folytatott szülésznői tanulmányokat. Ez idő tájt írt leelt Szemere Bertalanhoz:
"Tisztelt miniszter Úr!
Czimezésemen kérem ne ütődjön meg, mer épen azon joggal méltányosabban viselheti e czimet, mint Kosut a Kormányzó czimét. Én lelkemből elsimerem Önt annak, és mély tiszteletemet, hálámat irányában mint kedves neje iránt, csak a sir zárhatja ki lelkemből.
Miután becses levelét vevém azonnal tartalmával M. Calléhoz sieték, ki is legmélyebb hódolatát jelenteti általam, el fogada a legszivesebb modorral mit csak remélheték, és tanitványainak számát vélem többesíté: Mától fogván naponta két órákat reggel tizenkét óráig az egyetembe működni fogok, ez eszmény kép lebeg előttem, hogy tudományommal oly szerencsés lehetnék több ily férfiakat segíthetnék a világra jönni mint Ön!
Nem franczia hizelgés - lelkem tiszta érzelmi mi egy őszinte magyar keblű nőnek szívéből csorgadoztatik. Szabadjo kérnem alázatos kézcsókomat kedves nejének jelenteni mig szerencsés lehetek személyesen, irántami szivességéért azt tehetni.
Legmélyebb tisztelettel maradok alázatos tisztelőnéja
Nádaskay Lajosné"
A családi emlékezet szerint Tély Franciska a kiegyezéskor Pesten elismert és az arisztokrata és a polgári körök által felkapott szülésznő lehetett.
Rövidesen Varga Ferenc oldalán találjuk , aki közös gyermekük születése évében lett az állatorvosi tanintézet segédtanára és aki féltőn egyengette nevelt gyermekei sorsát is. Kiköltöztek a rákospalotai Villasorba, ahol később nevelt fia is házat vásárolt és élt. Szalonjuk pezsgő tudományos és kulturális élet színhely volt. Tély Franciska, aki egyaránt ismerte Petőfi Sándort és Liszt Ferencet, társadalmi kapcsolati révén segíthette férje karrierjének kibontakozását. Mindkettejüket jellemezte a deáki korban gyakori célkitűzés, hogy a haza hasznát és felemelkedését szolgálják.
Tély Franciska 1904. október 14-én hunyt el. A tárnoki öreg-temetőben nyugszik férjével, Varga Ferenccel közös sírban.
Tély Franciska szülésznő fiával dr. Nádaskay Bélával, a M. kir. Állatorvosi Akadémia anatómus professzorával, unokájával Brodszky Ferencné Nádaskay Valériával és dédunokájával
Dr. Varga Ferenc élete és munkássága
Döntésében a család szerény anyagi helyzete mellett az is közrejátszhatott, hogy anyai nagybátyja Ürghe István /később Ferencfi Imre/ neves gyógyszerész, az irgalmas rend magyarországi tartományfőnöke lett, így támogatni tudta unokaöccsét. /A nagybácsi idős korát Varga Ferenc rákospalotai házában töltötte és ott is halt meg./
A próbaév /noviciátus/ letöltése után Varga mégis úgy döntött, hogy inkább világi orvos lesz, de a rend szabályzata szerint még egy évet szolgálni kellett s csak ezt követően iratkozhatott be a tudományegyetem orvosi karára. Mikor ott néhány hónapig szünetelt az oktatás, Varga Zlamál Vilmos állatgyógyászati előadásait hallgatta s hamarosan megszerezte az állatorvosi képesítést. Hogy orvosi tanulmányait folytatni tudja, 1862. október 1-jétől tanársegédi állást vállat Zlamál mellett. Döntésében az is közrejátszhatott, hogy ekkoriban ismerkedett meg Tély Franciskával, s nemsokára összeházasodtak, így Vargának gondoskodnia kellett öt fogadott gyermekéről is. 1865-ben született meg közös gyermekük Varga Vilma.
Varga Ferenc néhány évi segédtanárkodás után megjelentette Eisenmáyer Sándorral együtt az első magyar nelyvű patkolástan könyvet /Patkolástan, 1866./ Zlamál felkérte a természetrajz, a faj- és életrendtan előadására is. Ennek eredményeképpen született meg A hasznos házi emlősállatok természetrajza könyve 1872-ben, amely az első magyar nyelvű állatorvosi dietetikát is tartalmazza.
Az orvosdoktori oklevelet 1867-ben szerezte meg, barátjával Entz Gézával és Thanhoffer Lajossal együtt. Balassa János professzor hatására Thanhofferrel együtt úgy döntöttek, hogy sebészorvosok lesznek.Marhavész fenyegetése miatt azonban Varga Ferencet állatorvosként a vöröstornyi Veszteglő Intézethez vezénelték, de mivel elszántan törekedett sebészi pályára, néhány hónap múlva visszatért Pestre. Balassa 1868-ban meghalt, Varga pedig Zlamál kérésének eleget téve elfogadta az állatgyógyintézetben felkínált sebésztanári állást. Zlamál Vilmos törekvésére az állatorvosi intézetben 1865-től kezdve elvált a külső és belső betegségek oktatása és megindult "a különös sebészi műtét-, köt- és eszköztan" tárgy oktatása, amire Varga Ferenc kapott megbízást. Hogy ezt világszínvonalon tudja művelni, külflödi tanulmányúra küldték: Bécs, Salzburg, München, Zürich, Hohenheim, Hannover, Berlin, Drezda és Prága állatorvosi intézményeit látogatta meg, majd 1870-ben átvette rendes tanári kinevezését.
Dr. Varga Ferenc /1835-1908/ állatorvos és sebész, a M. kir. Állatorvosi Tanintézet tanára, a M. kir. Állatorvosi Akadémia igazgatója
Az állatorvosi tanintézet akkori épülete, az országúti Kunewalder-féle ház azonban távolról sem biztosított ideális körülményeket a munkához: az állatgyógyintézeten kívül itt volt Balassa sebészeti és Semmelweis Ignác szülészeti klinikája, Jendrássik élettani és Margó Tivadar zoológiai intézet és maga az igazgató, Zlamál Vilmos is itt lakott a családjával. A szűkös körülmények között Vargát még a gyógyszertan tanításával és a Rottenbiller utcai építkezések felügyeletével is megbízták.
Idő közben, 1874-ben vásárolta meg azt az impozáns villát Rákospalotán, mely korábban az S. család/szócikk szerkesztés alatt !!!/ tulajdonában állt.
Varga Ferenc otthona: szalonélet a 19. század végén
Szilvási Miklós és Kassai Árpád kutatásai alapján tudjuk, hogy Varga Ferenc és Tély Franciska 1874. május 13-án vásárolta a rákospalotai villát és telket, amely 1896. április 4-éig volt tulajdonukban. Nincsenek adatok arra nézve, hogy a villát Varga Ferenc építette volna, de az állatszobrok azt sugallják, hogy szerepe volt az épület végső kialakításában.
A Varga-villa hasonlít a németországi ún. tudósvillákhoz. Jellemző a nagy hall (szalon vagy társalgó) és a könyvtárszoba.
Buza Péter Palotai tegnapok című könyvében idéz közgyűlési jegyzőkönyvekből. Vargáról itt úgy emlékeznek meg, mint aki a villájában tartott rendezvényekkel nagymértékben fellendítette a kerület közéletét. A villasoron számos alkalommal találkoztak a korabeli tudományos és művészeti élet jeles képviselői. A tágas villa szerepet játszhatott az állatorvoslás akkoriban kibontakozó megújulásában és az állatorvosi közélet szervezésében. Vélhetően a Veterinarius első szerkesztősége is itt lehetett.
A Varga villa a pesti szellemi élet egyik bázisa, hangversenyek, összejövetelek színhelye volt, ahol vezető értelmiségiek találkoztak. A szalonélet egyik érdekes pillanata volt Liszt Ferenc 1885. évi látogatása az épületben.
Liszt Ferenc zeneszerző egyszerre volt világpolgár és magyar hazafi, aki egyaránt bejáratos volt a párizsi, bécsi és budapesti szalonokba, itthon például Hollósy Kornélia operaprimadonna és Pulszky Ferenc /a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója/ szalonjába. Liszt egyike volt a kor "szalonkirályainak", aki zongorajátékával is szórakoztatta a szalonok közösségét..
A Varga család rákospalotai otthonába tett látogatásai ünnepszámba mentek. Liszt számára is fontosak lehettek ezek a vizitek, hiszen mind Varga Ferenchez, mind Téli Rózához jó kapcsolatok fűzték és Varga Vilma muzikalitását is elismerte.
A következő beszámoló jelent meg a Budapesti Hírlap 1885. március 10-ei számában:
"Liszt Ferenc vasárnap Rákospalotára rándult ki dr. Varga Ferenc tanárhoz, kinek lánya, Varga Vilma kisasszony a maestro legkedveltebb tanítványai közé tartozik. Liszt magával vitte ez időszerinti rendes kíséretét: Schmalhausen Lina és Fritz kissszonyokat, valamint Stradal Ágostot is. Ebéd és siesta után a jelenvoltak nagy meglepetésére a maestro zongorához ült s egy egész negyedóráit játszott. Oly kitüntetés, ami bizonyára kevés családdal esett meg. Liszt és kísérete a bécsi postavonattal tért vissza Budapestre, feledhetetlen emléket hagyva maga után a Varga családnál."
Thomán István a Muzsika 1929-ben megjelent Liszt Ferenc emlékszámában így írt: "Liszt Ferenc baráti viszonyban volt a Rákospalotán lakó nagy műveltségű Varga-családdal s oda néhány külföldi tanítványával együtt engem is több ízben elvitt magával. Egyik este négykezes játékot kezdeményezett: saját kezűleg felsírta egy-egy papírlpra a jelenvolt tanítványok nevét és a ház leánya, ugyancsak tanítványa, kalapból kihúzta az egyik papírlapot. A szerencse nekem kedvezett s boldogan ülhettem le Liszttel a zongorához. Azt a papírlapot, amelyre akkor nevemet felírta, ma is ereklyeként őrzöm."
Liszt Ferenc /1811-1886/ zeneköltőt életének utolsó éveiben őszzinte barátság fűzte a Varga családhoz. Varga Vilmát két évre tanítványául fogadta. Több alkalommal vendégeskedett rákospalotai házukban.
Fotó: a Les preludes Liszt Ferenc emlék-és téma gyűjteményből
Dr. Varga Ferenc munkahelye, az állatorvosi tanintézet számára 1881-ben készültek el a Steindl Imre által tervezett és ma is használt pavilonok. Az új klinika műszerezettsége kiváló volt. Varga professzor indította meg a gyakorlati oktatást, először a gödöllői kincstári birtokon, majd állatokon is, hogy gyakorolhassák az állatkínzással nem járó sebészi műtéteket. Ám a műtétek nem elégítették ki Varga Ferenc ambícióit, ekkor indította Nádaskay Bélával közösen az első magyar állatorvosi szaklapot /Veterinarius, 1878/ és vállalt alelnöki funkciót 1880-ban a magyarországi állatorvosi egyletben.
Zlamál Vilmos nyugalomba vonulása után Varga tanszékét Plósz Bélának átadva, elvállalta az állatorvosi tanintézet igazgatását. Kinevezését 1888. május 9-én kapta meg. Igazgatása nyomán az intézet 1890-ben Akadémiai rangra emelkedett.Ebben az időszakban vívták ki a magántanárrá képesítés jogát, hozták létre az országban az első bakteriológiai intézetet,kapott önálló tanszéket a gyógyszertan és sikerült számos kiváló orvost megnyerni a z Akadémia számára. Varga erejét lekötötte a klinikai munka és a szervezés. Számos felterjesztésének is köszönhető, hogy kiemelkedő szerepe volt az állatorvosképzésben és a hazai állategészségügy színvonalának emelésében is. 1888-ban jelent meg hazánkban az első, mindenre kiterjedő állategészségügyi törvény, s Varga professzornak ez volt legfőbb ambíciója. A sok munkába belefáradva saját kérésére vonult nyugalomba 1897. március 17-én. Értékes könyvtárát a Magyar királyi Állatorvosi Akadémiának ajándékozta. Részt vett még nevelt fia és barátja, Nádaskay Béla köszöntésén is, annak 25 éves tanári jubileumán, 1897. december 18-án.
Nyugdíjas éveit Tárnokon töltötte feleségével együtt.
Dr. Varga Ferenc állatorovos és sebész, a Magyar kir. Állatorvosi Akadémia igazgatója és neje Tély Franciska valamint lányuk, Varga Vilma zongoraművész, zenepedagógus sírja a tárnoki Öregtemetőben.
Fotó: Pászti Ágnes
Varga Ferenc állatorvos, az állatorvosi sebészet első professzorának emléktáblája egykori lakhelyének (Sparber-villa) falán, ahol vendégül látta – egy alkalommal, 1885. március 9-én, koncertet is adó – barátját, Liszt Ferencet. A tábla Nagy Károly és Nagy Edit szobrászművészek alkotása, avatására 2007. szeptember 2-án került sor. (Budapest, IV. ker. Vécsey Károly utca 120.)
Forrás: www.wikipedia.hu
Nádaskay Béla pályája
Tély Franciska édes- és Varga Ferenc nevelt fia, Nádaskay Béla 1848. április 30-án született. Középiskolai tanulmányait a pesti kegyes-rendieknél (piaristák), egyetemi tanulmányait és ezzel egyidejűleg az állatorvosi tanfolyamot Pesten végezte. 1867. júliusában, 19 éves korában kitűő jelzésű állatorvosi oklevelet kapott, majd 1871-ben, 23 éves korában orvosdoktorrá avatták. Mint okleveles állatorvos már 1867-ben Nagykőrösön kórbonctani szempontból is behatóan tanulmányozta a marhavészt. 1870. júliusában a Pesti Magyar királyi Állatgyógyintézethez "bonc- és éptani" tanársegéddé, 1872-ben anatómussá nevezték ki. Eleinte a bonctani proszektúrán kívül más tantárgyak eladásával is megbízták.Így több éven át növénytani, fizikai, ásványtani és szülészeti előadásokat is tartott, Két féléven át törvényszéki állatorvostant is tanított és ő vezette a hallgatók gyakorlati oktatását. Csak fokozatosan adhatta át a tantárgyakat más tanároknak, hogy minden erejét kizárólag fő tantárgyának, a bonctannak szentelhesse.
1869-ben nagyobb külföldi utat tett, a bécsi, müncheni, stuttgarti, zürichi, berlini és drezdai állatorvosi intézetekben - talán részben Varga Ferenccel közösen. 1875-ben a keszthelyi Magyar királyi Felsőbb Gazdászati Tanintézethez nevezték ki rendes tanárnak, de már agy szemeszter után előbbi állásába helyezték vissza. 1875-ben újabb külföldi utat tett a müncheni és párizsi állatorvosi iskolák tanulmányozása céljából. 1878-ban jelent meg A hasznos háziállatok leíró boncztanának kézikönyve, melyet a maga készítette rajzokkal illusztrált, és sok helyütt eredeti felfogásban írt meg.
Korán nősült, de első felesége, Szerémy Amálita fiatalon elhunyt, két leánygyereket hagyva maga után. 1878. november 10-én Nádaskay Béla nőül vette a 18 éves, bécsi születésű Scheuch Hermint, akit talán nagynénjén, Tély Rózán keresztül ismert meg. Esküvői tanúi Thanhoffer Lajos És Varga Ferenc voltak.
1833-ban a rendkívüli tanári címet kapta, 1887-ben pedig a leíró és tájboncolástan nyilvános rendes tanárává nevezték ki. 1878-ban megalapította az első magyar állatorvosi folyóiratot, a Veterinairust, melyet 1882. augusztus 15-ig szerkesztette. A magyarországi Állatorvosi Egylet titkára, majd alelnöke volt. Anatómiai készítményeivel négy kiállításon vett részt: 1878-ban Székesfehérvárott, 1885-ben és 1896-ban Budapesten, 1900-ban Párizsban, ahol utóbbi a közreműködők aranyérmével tüntették is. Az 1900/1901-es tanévben a főiskola rektorhelyettese volt, a tanévet az állatanatómia fejlődéséről szülő értekezésével nyitotta meg.
Az anatómai intézetet nagy gonddal vezette. A jelenleg is meglévő múzeumot szinte a semmiből, nagy lelkesedéssel igyekezett megteremteni. Az anatómia számára nemcsak tudomány, hanem művészt is volt. Nagy leleményességgel készített preparátumai ma is féltve őrzött kincsei az intézet gyűjteményeinek. A ló belsejét ábrázoló hatalmas festménye is a tanszéket díszíti.
A festészeten és a szobrászaton kívül hódolta zeneművészetnek is, szépen énekelt. Egyik alapítója és örökös tiszteletbeli elnöke volt az újpest-rákospalotai zeneegyesületnek és zenekonzervatóriumnak.
1909-ben nyugdíjba vonult. 40 évi szolgálatát 1911-ben az osztrák császári III. osztályú Vaskoronarenddel jutalmazták. Állatorvossá avatásának 50 éves évfordulója alkalmából az állatorvosi tudományok tiszteletbeli doktora címet kapta. 1925-ben a kormányzó gazdasági főtanácsosi címet adományozott számára.
Dr. Nádaskay Béla /1848-1933/, a Magyar kir. Állatorvosi Akadémia anatómus professzora, a Veterinarius című folyóirat alapító szerkesztője, a Ferenc József-rend lovagkeresztjének kitüntetettje, az újpesti zenede egyik megalapítója
A Magyarországi Állatorvosi Egylet (MOÁE) alapításának 50. évfodulója alkalmából mind alapító tagnak és az egyesület volt titkárának, a Veterinarius szerkesztőjének, Dr. Nádaskay Bélának is megfestették az arcképét. Az olajfestményt 1930. március 22-én a főiskola aulájában helyeztek el, ahol a kép ma is látható.
85 éves korában, 1933. december 6-án halt meg, mindössze néhány héttel szeretett felesége halála ( 1933. november 24.) után.
Ravatalánál tanítványa és utóda, Zimmermann Ágoston így emlékezett róla:
"Amikor búcsút veszek Tőle, könnyes tekintetem visszaszáll a múltba, mikor immár 42 évvel ezelőtt a megboldogult nagy idealizmussal hirdetett előadásait hallgattam. A mi szaktárgyunk, az anatómia sok áldozatot, tlejes odaadást kíván és ezt a megboldogult csorbítatlanul megadta. Csendes tudomány ez, semmi misterium, a psoityvumok tudománya, de ezeket is lehet idealisan művelni. Nádaskay Béla negyven évet töltött el Főiskolánk szolgálatában hűségesen, önzetlenül, és amikor érezte, hogy ereje megfogyatkozván, a nagy feladatoknak már nem tudna úgy megfelelni, amint azt felfokozott kötelességérzete megkívánt, csendesen, önként nyugalomba vonult. Úgy ment el, ahogyan jött, szerényen, önfeláldozóan, a sorban való filozófus megnyugvással, apostoli szegénységben, mert a tanári tisztén kívül mást, mint nobile officiumot nem teljesített soha. Tanári hivatását mindenekfölé helyezte és helyes paedagogiai elgondolással nemcsak ismereteket adni, hanem, ami sokkal nehezebb és sokkal nagyobb felelősséggel jár, nevelni is törekedett; nemcsak professzora, de igazi atyai barátja is volt tanítványainak. Kell, hogy a tanár tudós, de művelt ember is legyen és az a lelki műveltség sokszorosan megnyilvánult Nádaskay Bélában, aki mindig szeretete és művelte a szépet, az igazat, a jót... Jósága volt legnagyobb értéke; egész lényét igazi lelki kultúra, az érzés nemessége, a szellemi fenköltség jellemezte. Egy jobb kor fia, kedves, puritán, nemesen melegen érző és érzékeny lelkű, gyengéd de figyelmes, lovagias, rendületlen hűségű, méltányos és türelmes, békés, igénytelen, szerény ember távozott körünkből, akiben volt mvalami és megmaradt a rég letünt, régebben mult tisztultabb világból. Emelkedettség, választékosság, elegancia nyilvánult meg benne, nem a külsőben, ruházatában, hanem gondolkodásmódjában, beszédében. Tevékenységében. El nem érhető után nem vágyott, a türelmetlen tülekedés távol állt tőle, a vezetést elhárította magától. Vagyont nem szerzett, csak érdemeket és igaz szeretetet, mely végig kísérte az egész életén. Ez juttatta neki azt a csendes, megnyugvó harmóniát, mely átsegítette sok küzdelmen, gondokon, csalódásokon egyaránt."
Síremlékét, mely ma már nem található, 1938-ban a rákospalotai temetőben, szobrát, Damkó József alkotását az anatómiai tanszék előtt 1939. március 24-én avatták fel.
Mezőkomárom. A római katolikus templom az 1900-as évek elején, amelyben Varga Ferencet keresztelték.
Az Entz-ház falán lévő emléktábla, amely dr. Varga Ferencnek, a Magyar királyi Állatorvosi Akadémia izazgatójának állít emléket /Kiadja: Les preludes Liszt Ferenc emlék- és témagyűjtemény/
Az ingatlant 1952-ben államosították, később óvoda lett, majd évekig üresen állt. Jelenleg magánóvoda.
Varga Vilma: Liszt Ferenc utolsó tanítványa
Dr. Varga Ferenc és Tély Franciska közös gyermeke Varga Vilma Pesten született 1865-ben, s Budapesten húnyt el 1950. Életéről Szilvási Miklós írt.
Nádaskay Béla féltestvére, Varga Vilma még a Ferenciek terei lakásban kezdte életét, de gyermekkorát már Rákospalotán, a Villasor 2-3. szám alatti házban töltötte. Szívélyes testvéri viszonyban volt féltestvéreivel, Tély Franciska előző házasságából született öt gyermekével. Nádaskay Bélától kapta első zenei leckéit. Tély Franciska legidősebb fia volt Béla, aki később is egyengette féltestvére zenei pályáját - gyakran maga kísérte Liszt Ferenchez különórákra.
Liszt Rákospalotára Reményi Ede hegedűművészhez és egy plébánoshoz is gyakran kijárt és délelőtti hangversenyeket adott a meghívottak számára. Ha a helyzet úgy hozta, egy kvartettező társasággal zongoraötöst alakított.
Varga Vilma ily módon résztvevője lehetett annak a szellemi és zenei életnek, amely a Nádaskay és a Varga családot jellemezte, és amely akkoriban a kifogástalan polgári neveléshez hozzátartozott. Szülei zongorázni taníttatták, miközben az Andrássy úti leánynevelőben tanult. 1883-ban a Harmónia társulat alkalmi hangversenyén Liszt Ferenc felfigyelt rá, ésé az 1884/85-ös tanévben már magántanítványai között találjuk. Tehetségét látva maga Liszt kezdeményezte Varga doktornál, hogy leánya legyen tanítványa. Varga Ferenc és Liszt Ferend a budai kapucinusrendi székházban találkoztak.
Varga Vilma Liszt halála /1886/ után nagynénjéhez, Tély Róza operaénekeshez került Bécsbe, ott folytatta tanulmányait. Nem sokkal hazatérése után férjhez ment Kaldrovics Gézához, akitől tizenegy évvel később elvált. Kaldrovics nem pártolta a zongorázást, pedig ez Vilma számára hivatást jelentett.
Válása után, 1911-től 1914-ig az Újpesti Zeneiskolában /Ma Erkel Ferenc Zenei Szakiskola) volt zenetanár. Az első világháború után, az 1920-as évek elején a Budai Zeneakadémia alkalmazta zongoratanárnőnek, ahol 1938-ig állt munkaviszonyban.
Varga Vilma zongoraművész, zenepedagógus és növendékei 1926/27-ben a Budai Zeneakadémián.
A legújabb adatok szerint fogadott gyermekeivel Korpáczy Istvánnal és Margittal az I. kerület Krisztina tér 3. szám alatt lakott. A harmincas években a magyarországi Liszt-kultusz igen erős volt, és Varga Vilma aktívan tevékenykedett a két háború között a Liszt Ferenc Társaságban. AZ 1930-as években kialakított Liszt emlékszoba, majd a későbbi Liszt Ferenc emlékmúzeum tárgyi anyagát és berendezését emlékezete szerint rekonstruálták, miután fiatal korában személyes tapasztalta volt Liszt lakásáról és háztartásáról, ahova órákra járt. A birtokában lévő emléktárgyakkal is hozzájárult a múzeum gazdagításához.
Varga Vilma zongoraművész, Liszt Ferenc magántanítványa, a Liszt-kultusz ápolója
A Nádaskay villa: Budapest, IV. Vécsey Károly utca 106.
Nádaskay Béla a milleniumi kiállítás alkalmával kifejtett érdemei elismeréséül a király a Ferenc József rend lovagkeresztjével tüntette ki. 1909 decemberében, 61 éves korában, 40 évi állami szolgálat után, saját kérelmére nyugdíjba ment, és rákospalotai ( ma Budapest, IV. Vécsey Károly u. 106.) szám alatti villájába vonul vissza. Ez a villa néhány háznyira volt és van ma is nevelőapja, Varga Ferenc egykori házától.
Nádaskay Béla életművét lásd: A Nádaskay-Varga villa történeténél.
Kedves Judit
VálaszTörlésA Varga-villa korábbi tulajdonosának az "S" monogrammú családot jelölte meg. Lehet tudni melyik családról van szó?
Köszönettel,
Horváth Csaba