Összes oldalmegjelenítés

2010. október 19., kedd

A villasor elején: A Semsey villa

Újpest és Rákospalota térképe 1903
A rákospalotai erdő egy 1903-ban kiadott térképen, rajta a palotai erdő sétáló-útjai Eggenberger kereskedés (Hoffmann Alfréd), Homolka József rajza
Forrás: www.retronom.hu


A / volt / rákospalotai erdő sarkában, a vasútállomás felőli oldalon az első ház az ún. Semsey villa.

                                      A Semsey-villa északi oldala 2003-ban, felújítás után


                        A Semsey-villa északi oldala 2003-ban, a felújítás megkezdése előtt

A Villasor talán legszebb épülete  vélhetően 1911-ben épült, magyaros szecessziós stílusban. "Igen figyelemere méltó homlokzati és tetőképzése, kör alakú saroktornya, egyedi nyílászáró és kerámiadíszei kitűnő tervezőre vallanak Új tulajdonosa az épületet eredeti állapotában állíttatta helyre" /Ivány-Iványiné-Bazsó: Volt egyszer egy város...Kossuth Kiadó, 2009. 84.p./


                           A villa sárkányfarok díszei és a míves kémények közül kettő

A villa tervezőjének nevét több éves kutatómunka után sem sikerült kideríteni, de vélhetően  Koós Károly  egyik követője lehetett - erre utalnak a Koósra jellemző aprólékos  részletek
A fóti földbirtokos nagykárolyi  Károlyi gróf uradalmi birtokaként emlékezett rá egy régi újpesti lakos, dr. Pőcze Béla, aki gyermekkorában naponta járt el az épület előtt a vasútállomásra igyekezvén. Kb. 1920-ban Károlyi gróf rokona,  dr. Semsey Aladár,  Újpest város polgármestere megvásárolta az épületet. A házon vélhetően akkor kisebb átalakításokat végeztek, amelyre a 2003. évi felújításkor fény derült. Az épületnek három örököse volt a XX. század második felében. Az egyik Semsey örökös disszidálása után a házat tulajdonának egyharmadát államosították, az egylakásos villát három lakásra felszabdalták, önkormányzati lakókat költöztettek bele. Az épület állagmegóvására semmit nem költöttek, melynek következtében az egész ingatlan pusztulásnak indult.


Dr. Semsey Aladár, Újpest polgármesterének szétvert mellszobra a Semsey villa padlásán

Az épület helyileg a villasor első épülete, a hajdani, lassan már feledésbe merülő rákospalotai erdőben állt, ahol betyárok, örömlányok, főúri vigasság, vadászat zajlott évtizedeken keresztül A villa évszázados fái közül néhány még látható. A ház keleti oldalán ültetett vadgesztenye-fasornak csak mintegy fele van meg.


                            Az épület északi és nyugati oldala a felújítás előtt /Rákosi Judit fotója/



 A Semsey villa főbejárata és a keleti homlokzat a sarokszobával

A házról 2000-ben a IV. kerületi önkormányzat lapja, az Újpest újság címlap-fotót készített.A képen a ház főbejárata és a nyugati szárny látható.  Meglepő módon az ingatlant " eldugott helyként"  jelenítették meg, amely azért is különösnek mondható, mert  a Rákospalota-Újpest vasútállomással szemben épült házat és annak elhelyezkedését  a kerületben mindenki ismeri, s  a kertváros Rákospalota felé eső legszélső épülete.., Időben is az elsők között épülhetett 1911-ben .A lapban megjelent cikkben kérték a lakosságot, hogy akinek fotó, vagy bármilyen dokumentum rendelkezésére áll a házról, az legyen segítségére a felújítást tervezőknek. A felhívásra senki sem jelentkezett. A villáról még a Semsey családnak sem maradt fent egyetlen eredeti fotója sem.

Rákospalota-Újpest Villasor

Budapest IV. kerülete /Újpest/  kertvárosának egyik legismertebb részének, a Vécsey Károly utcának a vasútállomáshoz közelebb eső részéről szól ez a blog. A XX. század fordulóján még Rákospalotához tartozott ez a terület, ezért is érdemes, ha tudatjuk: a  rákospalota-újpesti  Villasorról szól ez a híradás. Az, ahogyan egyik kerületből átkerült e földrajzi nyúlvány a másik kerületbe, az maga egy hihetetlen történet: az itt élő gazdag emberek úgy döntöttek, hogy hasznosabb lesz számukra az önálló városi ranggal rendelkező Újpesthez tartozni, mint a poros Rákospalota faluhoz - és kibulizták maguknak az  elöljáróságokon az elszakadást, amelyhez a földrajzi határokat is módosíttatniuk kellett. S bizony, ez is sikerült nekik, szegény palotaiak minden tiltakozása ellenére... De amíg eljutunk az időrendben idáig, és tovább a XXI. század első évtizedéig, addig közel kétszáz  év  történetét fogom elmesélni.
Volt egyszer egy pusztaság, amely életre kelt, valamikor az 1860-as években...