Balló Mátyás

Balló Mátyás kémikusnak az Újpesti Villasoron volt háza. /im.Buza Péter, Palotai tegnapok, 176. p./:
"tekintélyes polgára volt a településnek, bár a közéletben nem játszott számottevő szerepet.".
Ma Budapest, XV. kerületének egy utcája viseli nevét.


Balló Margit: Kohán György festőművész felesége volt: 1935-ben házasságot kötött Balló Margit iparművésszel, s még ugyanabban az esztendőben tanulmányútra indult Olaszországba, de a pénzhiány és az abesszín háború miatt csak Milánóig jutott el. 1936-ban a Tamás Galériában (Budapest) nyílt /Forrás: http://www.sulinet.hu/tart/ncikk/Rbe/0/11975/legismertebb_kohan.html

Balló Mátyás Liptószentmiklós, 1844. nov. 30. - Budapest, 1930. szept. 27.                                                     Balló Mátyás /forrás: www.kfki.hu/                                              Vegyész, főreáliskolai tanár Tanulmányait a bécsi és zürichi műegyetemen végezte, 1868 őszétől Nendtvich Károly mellett tanársegéd és ugyanettől 1901-ig a budapesti belvárosi főreáliskola tanára. 1873-tól a fővárosi vegyészeti hivatal, 1901-től 1910-ig a székesfővárosi vegyészeti és tápszervizsgáló intézet igazgatója. A levegő széndioxid tartalmának meghatározásával, ásványvízelemzéssel, ivóvízkezeléssel, a naftalin és származékaival, a kámforsav és amidjainak dehidratálásával stb. foglalkozott. 1880-tól az MTA tagja.  /Forrás: kfki.hu/                                                     Balló Mátyás: A vegytan alapelvei Balló Mátyás  vegyészmérnök a  Bécsi Egyetemen és a Zürichi Műszaki Egyetemen tanult vegyészetet. Magyarországon előbb tanársegéd lett a Budapesti Műszaki Egyetemen utána pedig középiskolai tanár. Az újonnan alapított Vegyészeti és Élelmiszervizsgáló Intézet első igazgatója lett. Az Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. Ő írta az első kémia tankönyvet a középiskolák részére. Az analitika terén a munkássága jelentős. /forrás: wikipedia.org./                                                                                             Balló Endre műve /Forrás: www.antikva.hu/ További infók: az Aggházy villánál:  lásd: Aggházyné Balló Mariska: www.rakospalotaivillasor.blogspot.com Info: /www.kkm.hu/ Kottász József cím: 75 éves Balló Mátyás szabályrendelet-tervezete: a Codex Alimentarius Hungaricus csirája forrás: Élelmiszervizsgálati közlemények 25. 1979. 5-6. 137-179.

Illik Villa IV. Vécsey u. 98.

Az Illik vendéglős családi háza az egyik legszebb a Vécsey utcában.
Illikék híres halászcsárdát működtettek Újpesten, a Szúnyog-szigeten /?/.

Villasor 6.: Aggházy villa

Az Aggházy villának három festűművész lakója volt:
Aggházy Gyula, felesége Aggházyné Balló Mariska és annak édesapja,  Balló Ede, aki sokat vendégeskedett az Aggházy villában.

"Meg kell említenem az Aggházi családot, akiknek két lányuk volt. A nagyobbik, Babus művészettörténész lett." - lásd: Villasor 8.-nál közöltek.


Aggházy család

1. Gyula, genre- és tájképfestő szül. 1851-ben Budapesten. Gyermekkorában a zenéhez és festészethez egyenlő mértékben vonzódott, s egy ideig működött is a nemzeti szinház zenekarában, de később Ujházy Ferencnél antik minták után annyit rajzolgatott, mig végre a festészet iránt való vonzalma kerekedett felül. Tanult Bécsben; majd később Wagner oldala mellett három esztendeig Münchenben, mig a hetvenes évek közepén Párisba ment; hol Munkácsy Mihály műtermében fejezte be tanulmányait. Első feltünést keltő festménye a Kártyavetőnő volt, melyet csakhamar jellemzetes életteljes képe: a Dagasztó menyecske követett. Kényszer-koncert címü festménye, mely rongyos cigányzenészeket ábrázol, kik havas tájékon zeneszóval akarják megszelidíteni a véletlenül utjukra tévedt ordast, erőteljes jellemzésével az 1880-iki párisi Salon műbarátainak az érdeklődését is lekötötte. 1881-ben Terefere címü képével a műcsarnok Ráth-féle százaranyas díját nyerte el. Ez a műve jelenleg a nemzeti muzeum képtárában látható. Nevezetesebb festményei még: a Kenderáztató, a Mosónők és a Vásári jelenet. Az egyházi festészet terén A bűnös asszony-nyal keltett figyelmet. Ujabb időkben leginkább hangulatos tájképeket állít ki, melyekhez a Balaton vidékéről keres motivumokat. Aggházy, pár év óta a rajztanári pályán is működik, nagyon gondos lelkiismeretes művész; a rajz nála lényeges dolog, sőt pontossága nem egyszer kicsinyeskedővé teszi a részletek kiemelésében.

Aggházy Gyula (Dombóvár, 1850. márc. 20. – Bp., 1919. máj. 13.): festő, tanár. 1869–71-ben a bécsi, 1871-től a müncheni ak.-án tanult. 1871-ben hazatért és rövid szolnoki tartózkodás után Párizsba utazott, ott Munkácsy tanítványa volt. A müncheni naturalizmus stílusában készített életképeket. 1876-tól Szolnokon és Bp.-en élt. 1897-től a Mintarajzisk. tanára. Anekdotikus naturalista zsánerképeivel: Terefere (1880), No ne izéljen! (1886) jelentős sikert ért el. Több élet- és Mészöly Géza irányához kapcsolódó tájképpel szerepel az MNG-ben.

Forrás:
http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC00003/00110.htm

Ketten, kedvesem! 1879 Olaj, vászon 79 x 58 cm Jelezve balra lent: Aggházy Gy. 879 Kiállítás: Aggházy Gyula, Ujházy Ferenc emlékkiállítása és Róna József gyűjteményes kiállítása, Budapest, Műcsarnok, 1922 március (kat. 17. Ketten, Kevesem!

Forrás: www. axioart.com

 Aggházy Gyula portréja és szignója:

KéAg Aggházy Gyula: Napfényes mezőn 66x54,5 cm olaj, vászon Jelezve jobbra lent: Aggházy Gy http://www.kieselbach.hu/m-1162&LANG=HUForFkA K Aggházy Gyula Dombóvár, 1850 — Budapest, 1919 Festő. Tanulmányait Budapesten kezdte Ujházy Ferencnél, majd Bécsben és Münchenben folytatta. Müncheni mestere: Wagner Sándor. A mesteriskolát Párizs jelentette számára, ahol egy évig Munkácsy Mihály műtermében dolgozott. Hazatérve Szolnokon működött, majd végleg Budapesten telepedett le. 1897-től a Mintarajziskola tanáraként működött. Első kiállított műve 1872-ben a Mesélő baba című zsánerkép. Hasonló témájú és felfogású műveivel, humoros népéletképeivel gyorsan népszerűvé vált. A 19. század végi anekdotafestés mestere, de szolnoki és balatoni tájakat is festett. Rendszeresen szerepelt a Műcsarnok kiállításain. Mint elismert művész, megbízást kapott a budavári koronázó templom lorettói kápolnája oltárképeinek megfestésére. Több alkotása található a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében.  Forrás: http://biralat.hu/muveszek/agghazy_gyula.262.html?pageid=56 Aggházy Gyula: Csokonai Vitéz Mihály portréja a csurgói református gimnázium dísztermében. Forrás: www. diak.csvmrgk.hu AGGHÁZY Gyula: Született: Dombóvár, 1850. március 20. Meghalt: Budapest, 1919. május 13. Mestere: Wagner Sándor, Munkácsy Mihály 1869-73 között előbb a bécsi, majd a müncheni akadémián tanult, az utóbbi helyen Wagner Sándor | [lásd] növendékeként. 1874-75-ben rövid szolnoki tartózkodás után Párizsba utazott, ahol Munkácsy Mihály |[lásd] környezetében dolgozott. 1876-ban egy esztendőt Szolnokon töltött, végül Pesten telepedett le, ahol főként szolnoki zsánerélményeit vitte vászonra a Pettenkofen által kimunkált könnyed festői modorban. Szolnokhoz kötődik legnagyobb igényű képe, a Munkácsy pszichologizáló művészetére utaló Terefere, amelyért 1881-ben Ráth György-díjat kapott. 1885-ben Mészöly Géza | [lásd] hívására a Balaton mellé költözött, s a szolnoki tematikát dunántúlira cserélte fel. 1897-től haláláig a Mintarajziskola tanára volt. Anekdotizáló, kispolgári szemléletű életművéből kiemelkedik néhány, tanulmánynak szánt tájképe, köztük aTájkép boglyával és szekérrel (1880-as évek vége) című kompozíció. Irodalom:          VÉGVÁRI L.: Szolnoki művészet 1852-1952, Budapest, 1952. Forrás: http://www.tankonyvtar.hu/muveszet/magyar-muveszeti-080905-3 Aggházy Gyula  2. A. Károly, zongoraművész zeneszerző, szül. 1855 október 30. A. zongora tanulását 8 éves korában kezdte. Mestere Bartalus volt, majd 3 évig a Nemzeti Zenedébe járt s már ekkor megjelent egy kánonja (Budapest, Táborszky). 1870-ben a bécsi «Zenekedvelők Egyesülete» konzervatóriumának kiművelési osztályát és Brucknernél az elméletet végezte ahol a II. évf. végén egyhangulag aranyérmet itéltek neki. 1874 óta 3 éven át Budapesten Liszttől tanult tovább, s Liszt-ösztöndijjal ment 1878 okt. Párisba hol Hubay Jenővel hangversenyeket rendezett. Közben, 1879 tavaszán Londonban a Benedict-féle St. James Hall-hangversenyeken játszott és 1881. Algeriában sajtó alá rendezte az éppen elhunyt Vieuxtemps vázlatban maradt müveit. Olaszországon át hazatérve, a nemzeti zenede tanára lett, de csekély javadalmazással. Végre is maga Liszt Ferenc gondoskodott róla, hogy még évközben a berlini Stern-féle konzervatóriumban hétszerte nagyobb fizetéssel alkalmazzák zongoratanárnak. 3 év mulva Kullak (l. o.) intézetében lett tanár. 1889 elején Budapesten hangversenyt adott s az év nyarán itt végleg letelepedett, mint a nemzeti zenedének és a Zenekedvelők Egyesülete intézetének tanára. 1891 -92-ben a m. kir. opera korrepetitora is volt. Zenekarra szerzett: szimfóniát, magyar táncot, Csiky G. «Szép leányok» és Almási (Balogh) Tihamér «Borzáné Marcsája» c. népszinművéhez zenét; vonósnégyese (25. mű) Durdillynél jelent meg Párisban ahol Choudens, ugyanaz mint Berlinben Bote és Bock, majd Kahnt, Mainzban pedig Schott, nagyszámu zongoraműveit adták ki melyekből előkelőség s az érzés melege sugárzik. /Pallas Nagylexikon:  http://mek.niif.hu/00000/00060/html/001/pc000157.html  Aggházy Gyula síremléke a budapesti Újköztemetőben /Forrás: http://www.agt.bme.hu/varga/foto/ujkozt/agghazy-gy.html Aggházy Gyula festő művei Lidói tengerpart Birkanyáj Tájkép Kislány tűzhely előtt Berzencei parkrészlet Törcsvár Corsztya vára Donajecnél Rozsnyó a Bucsecscsel Királykő Trencsény vára éjszakról Kőhalom vára Visegrád Szelindek vára Nedecz vára Szászkézd Kőhalom vára Kómlóhegy Oroszlán kővárral Virágzó rét Libák a tóparton Napfényes mezon A Százholdas Pagony Tehenek a Balaton-parton Virágzó almafák "Dodó" néhai Jánosi Ágoston püspök balatoni yachtja Mezei út Nyári napsütésben Magányos nyárfa Éjszaka a faluban Fények a ligetben Téli táj Lakodalmas zenészek Legelésző tehenek Kalapos férfi Fasor Mezőn Szunyókáló leány Hazafelé Korsós lány Őszi domboldal Fasor Kazlak a mezőn Egy kis pihenő Haragszom rád Anya gyermekével Home coming Folyóparti dombok Balatoni nádas Kunyhók a Balaton partján Alley Apple Trees Blooming Bridal Musicians Cows by the Lake Balaton "Dodó": the Yacht of the Former Bishop Rev. Ágoston Jánosi Girl in front of a Stove Hundred Acre Wood In the Field In the field Landscape Lights in the Grove Lonely Poplar Reed at the Lake Balaton Sheep Herd Summer Sunshine To be Angry with You Village at Night Winter Landscape Berzencei parkrészlet Ketten, kedvesem! 1879 Hazatérők Forrás: http://agghazy-gyula.festmenykereskedelem.hu/ Aggházy Gyuláné (Balló Mariska) Budapest, 1885 - 1956, Balatonalmádi Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett 1905-ben. Mesterei: Aggházy Gyula,  Olgyai Viktor, Deák Ébner Lajos. 1909-től kiállító művész. Rendszeresen szerepelt a Műcsarnok  és a Nemzeti Szalon csoportos kiállításain naturalista stílusú csendéleteivel és életképeivel.                     Született: 1885-01-01, Meghalt: 1956-01-01, Balatonalmádi /rossz dátum???/ Megjegyzés: Aggházyné  Forrás: www. mukincs.com Balló Margit (? - ?) Kalapos hölgy 135×85 cm Pasztell, vászon J. b. l.:  Balló M 1910 Forrás:www. kieselbach.hu AGGHÁZYNÉ BALLÓ Mariska (Bp., 1885. okt. 1.-Balatonalmádi, 1956. máj. 28. ) festő, rajztanár. 1909-től akvarell- és pasztellképeivel szerepelt a Műcsarnok kiállításain. Rokonság??? Balló Ede,  Balló Endre, Balló Mátyás???? Aggházyné Balló Mariska: Mezei csokor Forrás :  agghazyne-ballo-mariska.hung-art.com Balló Ede / 1859 Gyergyszentmiklós- 1936 Budapest    / Varga Nándor Lajos: Balló Ede 12,5x9,5 cm Nyomat Jelezve jobbra fent Forrás: www. kieselbach.hu Balló Ede Liptószentmiklós, 1859 - 1936, Budapest Festő. 1881-ben végzett a Mintarajziskolában, mesterei Székely Bertalan és Gregus János voltak. Ezután három évet töltött ösztöndíjjal külföldön. 1881-ben a bécsi Képzőművészeti Akadémián Charl Griepenkerl tanítványa, 1882-83-ban a müncheni Akadémián Otto Seitz tanítványa volt. Visszatérve két évig Benczúr Gyula mesteriskoláját látogatta, és rajztanárként dolgozott. 1891-ben Madridba ment, ahol Velázquez műveit másolta, majd Rómában reneszánsz mesterek munkáiról készített másolatot, de készített reprodukciót holland festők képeiről is. 1894-1923-ig tanított a Mintarajziskolában, majd a Szépművészeti Akadémián. Önálló alkotásai közül híres kortársairól készült portréi jelentősek. Több kiállítása volt a Műcsarnokban, az Ernst Múzeumban és a Szépművészeti Múzeumban. 1923-ban vagyonának egy jelentős részéből alapítványt hozott létre, mellyel fiatal művészeket támogatott. Elméleti munkával is foglalkozott, az olajfestésről szóló könyve németül is megjelent. 1932-ben néhány képét a Szépművészeti Múzeumnak ajándékozta, más művei a Nemzeti Galériában találhatóak. Forrás: www.kieselbach.hu BALLÓ EDE FESTMÉNY Balló Ede - Fiatal hölgy karossszékben Adatlap Elküldés képeslapként Balló Ede - Hertzka Tivadar portréja Adatlap Elküldés képeslapként Balló Ede - Hertzka Mária portréja Adatlap Elküldés képeslapként Balló Ede - Fejkendős lány portréja Adatlap Elküldés képeslapként Balló Ede - Olasz kisfiú Adatlap Elküldés képeslapként Forrás: http://ballo-ede.hung-art.com/ Aggházy Gyula síremléke: http://www.agt.bme.hu/varga/foto/ujkozt/agghazy-gy.html Dombóvár, 1850. - Budape Aggházy Kamill (Bp., 1882. nov. 1.-Bp., 1954. szept. 14.) hadtörténész, katonatiszt. Élete Édesapja Aggházy Károly zeneszerző, nagybátyja Aggházy Gyula festőművész. A Ludovika Akadémia elvégzése (1901) után 1914-ig gyalogos honvéd csapattiszt, 1901 és 1905 között Veszprémben. Az 1. világháború elején szerb hadifogságba esett, 1916-ban onnan kiszabadulva a Honvédelmi Minisztériumban levéltárnok. Nevéhez fűződik a Hadtörténeti Múzeumnak 1918-ban történt megalapítása, amelynek először igazgatóhelyettese, 1937-től igazgatója. Részt vett a Hadimúzeumi Lapok és a História szerkesztésében. Tanulmányaiban a török idők, az 1848-1849. évi szabadságharc és az 1. világháború hadtörténetével foglalkozott. Ludovikás korában autodidakta régészként tevékenykedett, veszprémi csapatszolgálata idején Laczkó Dezső mellett segédkezett, Budapestre helyezés után részt vett a római hadiutak és a táti csatatér török temetőjének feltárásában. Verseket és elbeszéléseket is írt. A História (1928-1932), a Magyar Királyi Hadimúzeum Kiadványai és a Magyar Katonai Írók Köre első évkönyve 1924-1934 c. antológia szerkesztője. Művei Török hadak magyar földön. Az 1532. évi török-magyar-osztrák háború, különös tekintettel Kőszeg ostromára. Székesfehérvár, 1911. A világháború. (Társszerző.) Bp., 1934. - Vitézek albuma. Bp., 1939. - Budavár ostroma 1849-ben. Bp., 2001. Forrás:   http://wiki.strandkonyvtar.hu/index.php?title=Aggh%C3%A1zy_Kamill Kiállítások: Aggházy Kamil: Budavár bevétele 1849-ben I-II. Budapest, 2001 Kötés: papír / puha kötés Jó állapotú antikvár könyv Szállító: Atticus Antikvárium A kétkötetes munka első részében napról napra követhetjük az 1849-es Budai hadjárat eseményeit, az előzményeket, az ostrom pillanatait és az utóhangokat. Az első kötet adattárában a hadseregek felszerelését, fegyverzetét, a tisztek beosztását, a hadseregek és a lakosság veszteségeit, az elesett katonák emlékműveit és számos egyéb adatsort mutat be a szerző.   Forrás: www.bookline.hu  Vitéz Aggházy Károly emlékműve Budapesten, a Városmajorban  látható:  http://www.kia.hu/konyvtar/pestikert/varosmajor_rajz.htmrcius 2 G0-án.Az egykori Kilián laktanya (Kilián György laktanya) épülete Budapesten a Ferenc körút és az Üllői út kereszteződésében áll, szemben a Corvin közzel, az 1956-os forradalom idején a később kivégzett Maléter Pál székhelye. A Kiliánt korábban Mária Terézia laktanyának nevezték. Az épület eleve laktanyának épült 1843-tól, Hild József 1835-ben készült tervei alapján. A hatalmas, harmincezer négyzetméteres épületet 1845-ben adták át. Aggházy Kamil ezredes itt kezdte el gyűjteni a későbbi Hadtörténeti Múzeum hadirelikviáit, mielőtt azok a budai Nádor laktanyába kerültek. /Forrás: www.torzsa.blog.hu/ AAAG Iskoláit Dombóváron, Budapesten kezdte. Hazai tanítómestere Ujházy Ferenc volt. 1869-71 között Bécsben, 1871-től Münchenben tanult. Párizsi thttp://www.agt.bme.hu/varga/foto/farkasreti/agghazy-k.htmlartózkodása idején Munkácsy Mihály irányításával dolgozott. 1876-tól Szolnokon, majd Budapesten élt, 1887-1896 között az Iparművészeti Főiskola, majd a Rajztanárképző Főiskola tanára. 1874-től szerepelt a kiállításokon népi életképekkel, balatoni tájképekkel. Jelentős, feltűnést keltő képe volt a "Kártyavetőnő", a "Dagasztó menyecske", a "Kényszer-koncert". "Tere-fere" című képe 100 aranyas Ráth György-díjat nyert (1881), "Lakodalom" című műve megkapta a londoni művészek ezüstérmét (1908). 1884-ben "Házasságtörő nő" című képéért a Tárkányi Béla apátkanonok által adományozott 500 forintos Egyházfestészeti-díjat kapta. (Korok és emberek; Magyar Életrajzi Lexikon; Révai Nagylexikon + kiegészítés)

Dombóvár, 1850. - Budapest, 1919.

Kiállítások:

Született Dombóváron 1850. március 20-án.

Iskoláit Dombóváron, Budapesten kezdte. Hazai tanítómestere Ujházy Ferenc volt. 1869-71 között Bécsben, 1871-től Münchenben tanult. Párizsi tartózkodása idején Munkácsy Mihály irányításával dolgozott. 
1876-tól Szolnokon, majd Budapesten élt, 1887-1896 között az Iparművészeti Főiskola, majd a Rajztanárképző Főiskola tanára. 
1874-től szerepelt a kiállításokon népi életképekkel, balatoni tájképekkel. Jelentős, feltűnést keltő képe volt a "Kártyavetőnő", a "Dagasztó menyecske", a "Kényszer-koncert". "Tere-fere" című képe 100 aranyas Ráth György-díjat nyert (1881), "Lakodalom" című műve megkapta a londoni művészek ezüstérmét (1908).
1884-ben "Házasságtörő nő" című képéért a Tárkányi Béla apátkanonok által adományozott 500 forintos Egyházfestészeti-díjat kapta.
(Korok és emberek; Magyar Életrajzi Lexikon; Révai Nagylexikon + kiegészítés)






















"Aggházy Gyula festői ambícióit nem fogadta kitörő lelkesedéssel édesapja, aki mindenképpen zenésznek szánta fiát. Ezért a konzervatórium elvégzése után a Nemzeti Színház zenekarához szerződött. A festést azonban nem hagyta abba, továbbra is szorgalmasan járt tanulni Újházy Ferenchez. Inkább a zenélést adta fel, és 1869-ben beiratkozott a bécsi Képzőművészeti Akadémiára. ..." 
(A budavári templom Aggházy ecsetjével - Festőállvány - Népszabadság 2002. június 17. - Szerző: Várnai Vera)
Aggházy Gyula bécsi tartózkodása (1869-71) idején szintén az akadémián dolgozott Pállik Béla, Mészöly Géza, Frecskay László és Bruck Lajos. 

Aggházy nappal az akadémián tanult s este egyik külvárosi színházban zenekari hegedűs volt. Együtt lakott Tölgyessy Artúrral, akit hegedülni is tanított. Tölgyessy később Münchenben folytatta tanulmányait, ahol együtt lakott Feszty Árpáddal (aki Kubinszky Lengyel tájképfestő tanítványa volt), s Gross-Hessenloh-ban s az angol kertben tájképtanulmányokat készítettek. 1875-ben Aggházyval (és a szintén ott tartózkodó Spányival, Ébnerrel) Szolnokon ismét találkoztak.

Szolnok szerepe a magyar képzőművészetben a XIX. század közepe óta jelentős. Felfedezését August von Pettenkofen osztrák festőnek köszönhette, aki az 1848-49-es szabadságharc idején járt Magyarországon. 1851-1881-ig szinte minden esztendőben felkereste a várost, évről-évre új témákat keresett és talált itt. Hírnevének és vonzerejének következtében sok osztrák és magyar festő keresi fel Szolnokot, így az 1870-es évek elején Deák-Ébner Lajos, Aggházy Gyula és Bihari Sándor mellett többek között itt találhatjuk Böhm Pált, Mednyánszky Lászlót is.

Budapestre visszatérve az Epreskertben igényel és kap műteremlakást.
A Városliget közelében, az egykori Külső Aradi és Hajtsár utcák között feküdt az az elvadult, eperfákkal benőtt terület, amelyet Epreskertnek neveztek. Huszár Adolf, akinek a Deák-szobor elkészítéséhez megfelelő, nagyméretű helyiségre volt szüksége, itt kapott telket a fővárostól és 1881-re felépítette műtermét. Ezután merült fel az ötlet, hogy az Epreskert teljes területén művésztelepet alakítsanak ki. 
A főváros 1883-ban, támogatva a Magyar Képzőművészeti Akadémia létesítését, a területet két részre osztotta, középen a mai Kmetty utcával. Az Epreskert északnyugati részén - a Képzőművészeti Akadémiának adományozott telken - Benczúr Gyula, Lotz Károly és Stróbl Alajos mesteriskolája épült fel. A kertben antik, középkori és reneszánsz műemlékek másolatait állították fel. Itt állították fel például a Kolozsvári testvérek prágai Szent György szobrának másolatát és ide szállították a Mátyás-templom Schulek Frigyes-féle purista helyreállításakor eltávolított középkori részleteket is. Stróbl Alajos és növendékei mentették meg a pesti Orczy téren lebontásra ítélt józsefvárosi barokk kálváriát, Mayerhoffer András alkotását (1744-1749): darabokra szedték és itt a kertben építették fel újra. 
Stróbl élettel és egyéni karakterrel töltötte meg az Epreskertet: jelmezes művészestélyeket rendezett, tanítványaival történelmi darabokat adott elő. Sok előkelő látogatója is volt, Ferenc József is többször járt az Epreskertben.
Az egykori Epreskert délkeleti részén a főváros egyik művésztelepe alakult ki, ahol nyolc műterem épült föl: a Lendvay utcában a szobrászok, a Bajza utcában a festők kaptak helyet. Itt állt például Zala György, Donáth Gyula, Szécsi Antal, Aggházy Gyula, Konek Ida háza, valamint a társasági élet egyik központja, Feszty Árpád és Jókai Mór közös villája. 
Elsőként Aggházy Gyula festőművész müncheni hatású villája épült fel Benczúr Béla tervei szerint 1884-ben, az Epreskert 16. szám alatt.






















A józsefvárosi kálvária az Epreskertben, 1929.
Balogh Rudolf felvétele
BTM Kiscelli Múzeum Fényképtár ltsz: 67.915
Aggházy Gyula készítette az Operaház egyik legszebb terme, a királylépcső emeleti galéria bal oldali lumettáinak leheletfinom tájképeit.
A budavári Mátyás templom Loretói kápolnájának oltárképe szintén az ő munkája.
"... Szívesen festette Budapestet is. Az 1880-as években készült az itt (értsd: a budavári Nagyboldogasszony-templom) látható festménye, amely a Szentháromság tér végét ábrázolja, háttérben a budavári Nagyboldogasszony-, mai nevén Mátyás-templommal, persze még a nagy átépítés előtti állapotában. ..."
(A budavári templom Aggházy ecsetjével - Festőállvány - Népszabadság 2002. június 17. - Szerző: Várnai Vera)
Másik jelentős munkája volt az erzsébetvárosi templom bal oldali oltárképe, a "Gábor arkangyal".
Tarany (Somogy) barokk templomának egyik mellékoltárát díszíti Aggházy Gyula "Mária mennybemenetele" című képe.
A bártfai templom oltárképe is Aggházy Gyula alkotása.
Munkája megtalálható az Árpád-házi Szent Erzsébet Plébániatemplomban (Budapest, Rózsák tere 8.)
Aggházy Gyula mesterének tisztelegve festette az "Ipolyi Arnold üdvözli Munkácsy Mihályt" című festményt.
Edward T. Compton stílusában tátrai tájképeket is festett, pl. "Csorba-tó a Szoliszkóval".

1874-től akadémikus irányzatot képviselő népéletképekkel szerepelt kiállításokon. 
1880-ban "Petőfi dalban és rajzban" címmel Petőfi 16 költeményéhez írt Hubay és Aggházy (Aggházy Gyula testvére) zongorára zenét, a kiadványhoz Vastagh György már elkészített egy illusztrációt, amelyet Párizsba küldtek (ott adták ki), ahol Munkácsy, Zichy, Ébner és Aggházy Gyula is rajzolt hozzá. 
1883-ban szerepelt az első kolozsvári (és erdélyi) képkiállításon a "Park-részlet" című képpel. A képet az 1883. február 11-i cikkében így értékelte a Kolozsvári Közlöny műbíráló újságírója:
"A kis kép összehajló lombos fákkal, melyek hátterében kunyhó van, az előtérben pedig, egy kisfiú értekeződik egy hosszú nyakú gólyával. Kidolgozatlan, cél nélkül hányt-vetett és nem eléggé jól választott színekkel. A hát-térben levő kunyhó nem is aesthetikus és nincs is jól festve, de az előtérben a kis fiú és az őt környező világi táj szerény, de kellemes idea."
Mint látható, nem fogadták képét túl nagy elismeréssel.
Ennek ellenére 1890-ben, 1902-ben és 1903-ban is kiállít az Erdélyrészi Szépművészeti Társaság kiállításain Kolozsváron.

A századforduló után hangulatos impressziójú tájképeihez a Balaton környékéről keresett motívumokat, sokan tekintették őt is a "Balaton festőjének".

1887-1896 között az Iparművészeti Főiskola, 1897-től a Mintarajziskola tanára volt, mestereként tisztelte többek között Pazsiczky Sándor (1881-1955), Keményffy Jenő (1875-1920), Mendlik Oszkár (1871-1963).

Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1902/3. évi Téli Kiállításán a királyi palota megvásárolta "Vonó négyes holdvilágnál" című olajfestményét, és "Részlet Lovranóból" című képe is vevőre talált (Vevője : özv. Szontág Árpádné, Budapest).
Ugyanekkor, 1903-ban a Hazai Művásárlók Egyesülete Aggházy Gyula: "Tót atyafi" című olajképét vásárolta meg.

Aggházy Gyula 1919. május 13-án Budapesten halt meg, sírhelye a Kerepesi temetőben van.

1922. márciusában emlékkiállítást rendeztek Budapesten halálának 3. évfordulóján.

Aggházy Gyula több életképe és a Mészöly irányzathoz kapcsolódó képe megtalálható a Magyar Nemzeti Galériában.
1937-ben Ambrozovics Dezső, budapesti műfordító és műgyűjtő több mint 250 műtárgyból - elsősorban festményekből - álló kollekcióját a szegedi Móra Ferenc Múzeumnak ajándékozta, s ekkor kerültek a múzeum gyűjteményébe Aggházy Gyula képei is (Bihari Sándor, Hegedűs László, Mednyánszky László, Rippl-Rónai József, Rudnay Gyula, Székely Bertalan és Telepy Károly művei mellett).

2000. júliusában Aggházy Gyula kép is szerepelt Tihanyban, a Bencés Apátsági Múzeum "Magyar táj, magyar ecsettel" című tárlatán. A kiállítást Dr. Mádl Ferenc nyitotta meg.

2000-ben Békéscsabán a Munkácsy Mihály Múzeumban a festő halálának 100. évfordulója alkalmából rendeztek kiállítást "Munkácsy művészetének szellemi örökösei - tanítványok, követők" címmel. A tárlaton szereplő művészek a következők voltak: Aggházy Gyula, Baditz Ottó, Bihari Sándor, Deák Ébner Lajos, Fényes Adolf, Halmi Artur, Kernstok Károly, Koszta József, Pataky László, Révész Imre, Rippl-Rónai József, Rudnay Gyula, Thorma János, Tornyai János, Vágó Pál és természetesen Mu