Budapest, IV. Vécsey Kálmán utca 106.
/szerkesztés alatt/
Dr. Nádaskay Béla életét lásd: Nádaskay-Varga villa fejezetnél
A Zongora és patkolástan kiállítás , mely 2009 októberétől 2010 nyaráig volt megtekinthető a budapesti Álatorvos-történeti Gyűjteményben katalógusának 11-12. oldalán írnak a rákospalotai villasori életről, közelebbről a Nádaskay házról, melyre Nádaskay Béla unokája így emlékezett vissza:
"A többgenerációs családi ház postai címe Rákospalota, Villasor 8. szám. Villasor és nem utca, mert csak egy házsor, elöl szántóföld és rét, a hátsó fronton erdő. Ma már utca, amely a rákospalotai vasút állomástól indul és Megyer irányába húzódik. AZ utca, illetve villasor lakóira még jórészt emlékezem.1. szám Varga család. Itt lakott nagyapám mostoha testvére Vilma néni, aki később az éneklésre ösztönzött. Ő maga zongorista volt, Liszt Ferenc tanítványa. A Varga család többször vendégül látta a tanárurat a Villasor 1. számban."
/Itt jegyzem meg, hogy a Villasor 1. sz. telket az 1880-as években megvette Brunovszky József vendéglős, aki itt építette fel a máig híres Brunovszky-vendéglőt. Vélhetően ez időtől lett Villasor 2-3. szám a Varga villa címe, vagy a Nádaskay unoka emlékezik rosszul .../
Folytassuk tovább a visszaemlékezést:
A villasorban laktak még Pörge Gergely és Perlmutter Izsák festőművészek, Kiszlingék, akik csillaggyárosok -mellékesen keresztszülőim voltak. Végül, de nm utolsó sorban Erkel Jenő bácsiék. Jenő bácsi Erkel Ferenc unokája volt. Édesapja a Magyar Operaház karnagya volt. A közvetlen szomszédunk a Neruda család volt. Jómódú drogéria tulajdonosai a Kossuth Lajos utcában. Meg kell említenem az Aggházi családot, akiknek két lányuk volt. A nagyobbik, Babus művészettörténész lett.
A gyermekkorom színterét, a többgenerációs családi házat egy vázlaton megörökítettem....A középső kisház ki volt adva egy családnak, ahol a férfi horvát származású dunai hajós volt. Végül a telek erdőszéli részén laktunk. A kert közepén egy húzús kút biztosította a vízellátást. A mángorló helyiség a kedvenc játszóhelyiségünk volt. Ugyanis a mángorló egy masszív, nagy asztal volt, ezen két nagy fahenger és ezen gurult a kövekkel megrakott hengerlő láda. Ebbe a ládába jól bele lehetett ülni és ide-oda gurigázni. A másik kedvenc játék a hinta volt., amíg Béla bátyám hintázás közben ki nem dőlt Szerencsére baleset nem történt. A középső kisház előtt egy kicsit mélyebb volt az udvar, agy ha esett az eső egy tekintélyes pocsolya keletkezett, melyben tavasszal és nyáron remekül lehetett mezítláb pancsolni. A rabló-pandúr játék színtere már az erdő volt.... Az elemi iskola, ahol iskolai pályafutásunkat kezdtük Újpesten volt, úgy négy kilométerre tőlünk. Ide gyalog jártunk, jóllehet villamos is járt már Újpesten át Pestre. Rossz idő esetén vagy keményebb télben néha ezt is igénybe vettük... A baráti körünk a Villasor csemetéiből rekrutálódott. Gyakran átjártunk a Neruda gyerekekhez, ahová egy kiskapunk át könnyen átjuthattunk. Rém imponáltak nekünk, mert nekik volt először a mai matchbox autók őse..."
Nádaskay Béla zenészi működéséről kevés adat maradt fent, de a családi szájhagyomány megemlíti gordonka-játékát, így elképzelhető, hogy Rákospalota kamarazenei életében is szerepet vállalt olykor.Temetésén meleg hangon búcsúztatta Aggházy Kornél, az újpest-rákospalotai zeneegyesület és zenekonzervatórium részéről, mivel alapítója, vezetője és örökös tiszteletbeli elnöke volt ezen intézményeknek, s jelen volt Szikla Adolf, az Operaház nyugalmazott karmestere, az Újpesti Zeneművelő Egyesület zeneigazgatója is.
Az 1929. évi területrendezés során Rákospalota Villasora átkerült Újpesthez, és a Gróf Vécsey, majd a Vécsey Károly nevet kapta. A Varga-ház a 120-as, a Nádaskay ház a 106. számú ház lett.
